A denevérek, bár a madarakhoz hasonlóan - mellső végtagjaikból kialakult szárnyaik segítségével - kiválóan repülnek, az emlősök közé tartoznak. Egy önálló csoportba, a Chiroptera ("kézszárnyúak") rendbe soruljuk őket. Ez a második legnépesebb emlősrend a rágcsálók után, a jelenleg ismert fajok száma meghaladja az 1300-at. Magyarországon 28 fajuk él.
Számos tévhit, előítélet él az emberekben velük kapcsolatban titokzatos életmódjuk, különleges kinézetük miatt. Ezek sajnos sokszor igen károsak a denevérekre nézve - annak ellenére, hogy hazánkban minden fajuk védett, mégis sok denevér vált és válik a tudatlanságból fakadó félelem áldozatává. Pedig a valóság az, hogy a denevérek kifejezetten hasznos állatok. A hazai fajok mind rovarevők, ezzel jelentős szerepet játszanak az ökológiai hálózatok egészséges működésében, és az embernek is nagy hasznot hajtanak rengeteg szúnyog és mezőgazdasági kártevő elfogyasztásával. Más országokban élnek nektárfogyasztó fajok is, amelyek a virágokat sorban látogatva beporzóként is fontos tagjai az életközösségnek, vagy éppen gyümölcsevő denevérek, nekik a növényi magok terjesztésében jut jelentős szerep. Ezen kívül léteznek kisebb gerincesekkel táplálkozó denevérek, valamint Közép- és Dél-Amerikában él három vérszopó denevérfaj is.
A denevérekről köztudott, hogy repülés közben "ultrahangokat" bocsátanak ki, ezek visszaverődése alapján tájékozódnak. Felmérik a zsákmány helyzetét, kikerülik az akadályokat, akár - a közhiedelemmel ellentétben - az ember haját is. A denevérek által kibocsájtott mélyebb hangok az emberi hallástartományon belül, tehát 20 000 Hz alatt vannak. Az ennél magasabb, az emberi fül számára észlelhetetlen hangokat nevezzük ultrahangoknak. Ezek rezgésszáma másodpercenként meghaladja a húszezret.
