2018-04-05 02:45
A homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét igyekszik megvalósítani a Kunpeszér mellett található Peszéri-erdőben az Európai Uniós LIFE pályázat nyertese, az OAKEYLIFE projekt. A program szakmai nyitó rendezvényét tartották meg 2018. március 28-29-én Kecskeméten és Kunpeszéren.
Kétnapos nyitó workshopot szerveztek az OAKEYLIFE projekt nyertesei, amelyen a jelenleg futó hazai, csaknem összes „LIFE Nature” projektet jegyző szervezet is képviseltette magát előadóval, illetve érdeklődő résztvevővel. Az első nap előadásait köszöntőbeszédével, Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára vezette fel. Az államtitkár asszony köszöntőjében azt az örömteli szinergiát méltatta, amely az OAKEYLIFE programban létrejöhetett. „A magyar természetvédelem megszületése egy erdész szakember, a 151 éve született, az alföldi erdőgazdálkodást szívén viselő földművelésügyi minisztériumi államtitkár, Kaán Károly nevéhez fűződik… Erdészként az erdők gazdasági hasznát szem előtt tartva felismerte a természeti értékek védelmének fontosságát, kidolgozta a természetvédelem alapelveit, szervezetét és a védelemhez szükséges intézkedéseket… Úgy vélem Kaán Károly is méltán lenne büszke arra az összefogásra, amely létrejött az OAKEYLIFE projekt kapcsán.” – méltatta a szervezők erőfeszítését Gulyás Andrea.
Mindezidáig nem készült olyan átfogó útmutató, amely garantálhatná, az erdőssztyeppek, valamint az ott előforduló élőhelytípusok és fajok fennmaradását. Éppen ezért szolgálja kiemelten ezt a célt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., valamint társszervezetként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által elnyert projekt.
Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója szerint több szempontból egyedülálló az OAKEYLIFE program. „Első alkalommal működik ugyanis együtt ekkora volumenű erdei élőhely-rekonstrukciós programban állami erdőgazdaság, nemzeti park igazgatóság és civil természetvédő szervezet. Másrészt a hazai erdőgazdaságok között dobogós helyen vagyunk LIFE pályázat nyertesként, ami nem pusztán presztízsértékű, hanem egyben komoly szakmai elismerés.” – jegyezte meg a nyitó rendezvény fő szervezője.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója szerint „az OAKEYLIFE projektben részt vevő szervezetek sikeres együttműködése hosszú távon fogja megalapozni a közös társadalmi-gazdasági célért való tevékenységünket, és létrehozhat egy olyan keretet, amelyen belül maradva egyaránt elégíthetjük ki a nemzetgazdaság által diktált hasznosság és a morális kötelességünk által irányított természetvédelem feltételeit.”
Dr. Bárány Gábor, a KEFAG Zrt. Erdőgazdálkodási Osztályának vezetője és a projekt menedzsere kiemelte, miért számít különleges munkának a Peszéri-erdő megújítása, illetve miért érinti kedvezően a régióban élő lakosságot, ha az ötéves projekt sikeres lesz. „A fenntartani kívánt élőhely-együttes erdőtársulásai, azon felül, hogy közvetlenül javítják a lakosság megélhetési feltételeit, lokálisan kiegyenlítettebb klímát is biztosíthatnak, azaz bizonyos mértékű puffer-kapacitást képezhetnek a nagyobb időjárási kilengésekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy a sikeres projekt munkálatai során kialakított stabil erdőssztyepp-közösség enyhíteni képes az itt élőket is érintő klímaváltozás negatív hatásait.” – jegyezte meg a projektmenedzser.
Dr. Vadász Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője és OAKEYLIFE projekt koordinátor elmondta, hogy a programot a NATURA 2000 területnek minősülő Peszéri-erdőben valósítják meg, ahol az egyik fontos cél azonosítani, számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt jelentőségű élőhelyeket fenyegető tényezőket, s ezzel javítani természetvédelmi helyzetüket. „A megoldást többek között a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdők létesítése jelentheti, amelyek reményeink szerint biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását is.” - emelte ki a természetvédelmi őrkerület-vezető.
A program civil szervezetének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek képviseletében Halpern Bálint, az OAKEYLIFE monitorozási koordinátora azt emelte ki beszédében, hogy „a projekt természetvédelmi céljai között több közösségi jelentőségű faj védelme és megőrzése is szerepel, kiemelten a díszes tarkalepkéé, a homoki nősziromé és a mocsári kardvirágé. Számos más faj között, az előbbiek számának, élőhelyének feltérképezése is a feladataink között szerepel, amelyre alapozva az ötéves program végére pontosan ismerni fogjuk, hogy beavatkozásaink milyen pozitív hatással járultak hozzá célkitűzéseinkhez.”
A második napi helyszínbejáráson az OAKEYLIFE program eddigi eredményeit, erdei élőhely-rekonstrukciós munkálatait, az invazív fajokkal sűrűn benőtt, problémás gócpontok egyikét, illetve a leendő, oktatási célból kialakított bemutatóházat is megtekinthették a programra jelentkezők.
A résztvevők megszemlélhettek egy magas természetvédelmi értékű mintaterületet, amely a kívánt célállapotot prezentálta már jelenlegi állapotában is. A Peszéri-erdő életközösségeinek legkomolyabb veszélyeztető tényezője az idegenhonos fajok terjedése, ezért egy bálványfákkal erősen fertőzőtt, problémás helyszínen ezen fajok korlátozásának módjairól, a tervezett munkálatokról hallhattunk a szakemberektől. A következő állomáson a már jelenleg is folyó erdőszerkezet-átalakítási tevékenységek eddigi eredményébe láthattunk bele, majd az adatfelvételezést végző szakemberek beszéltek a monitoring munkafolyamat technikai részleteiről, elért eredményeikről. Utolsó megállónkon az erdő és a homokpusztagyep határán vizsgálhattuk meg azt a ma már alföldi körülmények között rendkívülinek tekinthető folyamatot, amely keretében a természetes tölgyújulat tömegesen jelentkezik és amely állapot várhatóan a Peszéri-erdő egyik gyöngyszeme maradhat a projektnek köszönhetően.
A 2017-2022 között megvalósuló program oktatási tevékenységei során és az izgalmas www.oakeylife.hu honlapon a lakosság közvetlenül is megismerheti a NATURA 2000 hálózattal megóvni kívánt élőhelyeket és fajokat, valamint azt, miért és mennyire fontos a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.
