A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető. Az első esetekre márciusban lehet számítani, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és a mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében többek között:
- rendkívül változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányállatokat is tartalmazó tápláléklistája (törpedenevérek, énekesmadarak, elhullott nagyvadak tetemei [a felvétel megtekintéséhez Facebook bejelentkezés szükséges], nagyobb ragadozómadár elejtett pocok zsákmánya);
- szaporasága (évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár október-november folyamán);
- valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe költözés képessége áll.
A leggyakoribb "techno"-fészkelőhelyet jelentő postaláda mellett találták már fészkét: alagcsőben, vázában, kerítések és korlátok üreges részeiben, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.
Ebbe a vízműtelepi sorompóba is beköltözött egy széncinegepár – Dunakeszi,
2011.05.06. 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag szokatlan, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.
Miért kedvelik a postaládát?
A többi cinegefajhoz képest a széncinege kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészkelőhelyekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt.
A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus méreteit (alapterület, mélység, röpnyílás) tekintve nagyon hasonló a széncinegék természetes harkályodúihoz és a mesterséges odúkhoz – a különbséget csak a lapos kialakítás jelenti. A cinegék szempontjából a családi házas környezetben, a kerítésen, a madarak számára is jól láthatóan elhelyezett postaládák országos hálózata valójában a legnagyobb számban kihelyezett mesterségesodú-típusnak is tekinthető.
A madarak számára az ilyen nyitott postaláda lapos belterű, széles röpnyílású
odúnak felel meg – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
A fészkelőhelyet kereső széncinegéket a postaládák messziről is jól látható, feltűnő,
sötét bedobónyílása mágnesként vonzza (Fotó: Orbán Zoltán)
Mennyire gyakori a jelenség?
Postaládában fészkelésre vonatkozó országos felméréssel nem rendelkezünk. Ugyanakkor a rendelkezésre álló információk alapján a viselkedés országszerte elterjedtnek és gyakorinak tekinthető. Egy Budapest XVII. kerületében, 16 utcát érintő bejárás kapcsán három ilyen költés nyomait sikerült megtalálni 2016. június-július folyamán.
Van-e gond ezzel?
A fészkelőhelyet kereső, majd a fészket építő madarak természetesen nem tudhatják, hogy a postaládát valójában napi szinten használjuk, és az ebbe dobált küldemények veszélyesek lehetnek a kotló madárra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt. A veszélyt a madarak azért sem érzékelhetik, mert a postás a járdán közlekedik – ahol a madarak megszokták az emberek jövés-menését – és a levelek, újságok, szóróanyagkötegek bedobása is csak másodpercek kérdése. A fészekanyagot hordó madarak gyakran nem is találkoznak a postással, a küldemények bedobása pedig olyan rövid ideig tart, ami nem jelent tényleges zavarást számukra.
A tojásokban és a fiókákban a bedobott küldemények sérülést
okozhatnak. Széncinegefészek postaládában még ki nem kelt
tojásokkal és pár órás fiókákkal – Budapest,2016.06.03.
6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)
A madarak postaláda-foglalása tehát mindenekelőtt rájuk nézve jelent kockázatot. De ez a lakók és a postai dolgozók számára is kényelmetlenséget jelenthet, hiszen bő egy hónapon át nem lehet a megszokott módon kézbesíteni a küldeményeket. A probléma kezelésére több megoldási lehetőség közül választhatunk.
MIT TEHETÜNK?
Beköltözés megelőzése
Ha a madarak nem tudnak beköltözni a postaládába, akkor maga a probléma sem alakul ki. Ehhez olyan postaládát kell vásárolnunk, barkácsolnunk, melynek levélbedobó-nyílását felső zsanéros billenőajtó védi.
A billenőajtós postaláda zárt állapotában – röpnyílás hiányában – nem kínál
fészkelőhelyet a madaraknak (Fotó: Orbán Zoltán).
Fontos azonban, hogy a billenőajtó szabadon mozogva teljesen lecsukódjon, ...
... mert ha így felakad, az élelmet/fészkelőhelyet kereső széncinegék a résen
be tudnak jutni a postaládába (Fotók: Orbán Zoltán)
Éppen ezért az ilyen félig nyitott bedobónyílású postaláda nem tekinthető
cinegebiztosnak (Fotó: Orbán Zoltán).
Átköltözés segítése
A széncinegék nagyon jól telepíthetőek "B" típusú mesterséges odúkkal. Ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem csak fák magasára, de épületekre és akár kerítésre is kihelyezhetjük.
Ha egy "B" odút a postaláda mellé telepítünk, akkor a cinegék jó eséllyel inkább ez
utóbbiba költöznek. Az etető szülők és később a kirepülő fiókák számára is
jobb az odút úgy a kerítésre akasztani, hogy a röpnyílás a védettebb
belső rész, a kert felé nézzen (Fotó: Orbán Zoltán).
Ilyen odúkihelyezéssel nem csak megelőző céllal, de az követően is próbálkozhatunk, ha észrevettük a cinegék postaládába költözését. Ilyenkor mielőbb tegyük ki az odút közvetlenül a levélszekrény mellé, és ekkor még lehetőleg röpnyílással kifelé. Az átköltözés sikere érdekében az első néhány órára (ha szükséges, akár néhány napra) zárjuk le, tömjük be a postaláda nyílását, hogy a fészeképítés lázában égő madarak mielőbb a szomszédos odú arasznyira levő röpnyílását kezdjék el használni. Néhány nappal később, vagy a fészek megépültét követően, a kifelé néző röpnyílású odút nyugodtan befelé fordíthatjuk – a szülők percek alatt megtalálják és megszokják a más felé néző bejáratot.
Teendők beköltözés után
A madarak postaládába költözése sokkal inkább érdekességet, semmint nyűgöt jelenthet az embereknek. A tapasztalatok alapján az elbűvölt lakók szívesen és megértéssel fogadják a cinegéket, mert jelenlétük sokkal több megfigyelési örömet jelent, mint kellemetlenséget. Utóbbi ráadásul nagyon gyorsan, könnyen és egyszerűen orvosolható.
A dolog lényege, hogy legalább egy cetlire írt üzenettel értesítsük a postást, hogy a
levélszekrényt ideiglenesen madarak használják, ezért a küldeményeket
ideiglenesen a jelzett alternatív gyűjtőhelyre dobja – 2 fotó, katt a
képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Ezt követően nincs más dolgunk, mint várni a fiókák kikelésére – 2 fotó, katt
a képre ...
... és a mozgalmas, érdekes megfigyelési élményt kínáló etetés megkezdésére
(Fotó, videó: Orbán Zoltán).
A széncinegék alkalmazkodóképes fészeképítési viselkedését ismerve ablakodúk kihelyezésével is próbálkozhatunk.
A madarak számára kockázatot jelentő fészkelőhelyek kiváltását a kora tavaszi mesterségesodú-kihelyezés is segíti. Az őszi fő időszak mellett a február-március a második legfontosabb időszaka a kampányszerű, akár tömeges odúkihelyezéseknek.
Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is. Köszönjük!
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!
Orbán Zoltán
