A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, valamint a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is, a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.
Ezért jelent óriási segítséget az állatoknak, és járul hozzá a települések biológia sokféleségének védelméhez, ha március második felétől augusztus végéig néhány alkalommal, vagy kora tavasszal legalább egyszer ellenőrizzük a vízóraaknákat, és kimentjük onnan a bajba jutott békákat. Ilyen ellenőrzésekre és mentésekre kiválóan alkalmasak a sok helyen havonkénti vízóra-leolvasások, amikor amúgy is fel kell nyitni az aknák tetejét.
Mi az a békamentés?
A kétéltűek közé tartozó békáknak – még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is – vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.
Tél végén, tavasz elején a téli álomból felébredő békák tömegesen indulnak meg a tavak, csatornák, nagyobb vízállások felé, miközben az úthálózaton ezres nagyságrendben esnek áldozatául a gépjárműforgalomnak.
Ez nem csak az állatok pusztulása, de a tetemeiktől csúszóssá váló útfelszín jelentette
közlekedésibaleset-veszély miatt is gondot jelent (Videó: Orbán Zoltán)
Ezt legbiztosabban az úttest részét alkotó kétoldali terelőárok és az ezeket összekötő alagút átjárók kiépítésével lehet megelőzni – ez azonban jelentős költségnövekedést jelent, különösen utólagos kialakítás esetén. Magyarországon sajnos még nem tekinthetőek országszerte általánosnak ezek a műtárgyak, éppen ezért kellett kidolgozni egy gyorsan és olcsók kivitelezhető alternatív megoldást.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben örvendetesen elterjed közösségi, önkéntes lakossági természetvédelmi tevékenységgé vált ezeknek az ideiglenes útmenti békamentő terelőkerítéseknek a megépítése, néhány hétig történő működtetése, majd lebontása.
Első lépésben a terelőfalból és gyűjtővödrökből álló, ideiglenes békamentő kerítést
kell kiépíteni, itt éppen Farmoson, ahova idén is szeretettel várják az
érdeklődőket, ...
... majd a vödrökben összegyűlt állatokat heteken át, naponta többször is át kell
vinni az úttest túloldalán található peterakóhelyre (Videók: Orbán Zoltán)
Miért jó ez nekünk?
Az állat- és természetvédelmi, valamint a közúti baleset-megelőzési megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.
Éppen ezért a békák tömeges közúti és otthoni mentése hozzájárul a fenyegetett állományok országos stabilitásának megőrzéséhez. Ráadásul a békák hangja, például a fütyülő-fuvolázó zöld varanggyé kimondottan tetszetős is, amit jó hallgatni.
Arról, hogy otthon miért és mit tehetünk, az alábbiakban foglaltuk össze.
MIT TEHETÜNK OTTHON?
A legfontosabb – a békák kimentése
Az előző fejezetben bemutatott, mára közismertté vált békamentési probléma mellett létezik egy területileg sokkal kiterjedtebb, a lakott területeket az ország egészén érintő kockázat is – a vízóraaknák és külvilágra nyíló pincék sajnos békacsapdaként működnek. Ennek oka, hogy ezek a fajok kevésbé ügyes mászók, mint a zöld levelibéka, ami függőleges falakon, ablaküveg simaságú felületeken is képes felmászni.
Hiába van teteje a vízóraaknáknak, és ajtaja a szabadba nyíló pincéknek, a békák
centis réseken is be tudnak jutni (Fotó: Orbán Zoltán)
A leggyakoribb így bajba jutó béka a barna varangy, ...
... a zöld varangy (2021 év kétéltűje) ...
...és a barna ásóbéka (Fotók: Orbán Zoltán)
Szerencsére ezen a helyzeten gyorsan és egyszerűen segíthetünk – csak emeljük fel a tetőt és nézzünk be a vízóra, a kerti csap aknájába, zseblámpával vizsgáljuk át a pincék sötét zugait (különösen, ha ennek földes a talaja), és ha békát találunk, vigyük ki a gyepre és engedjük el egy bokor tövénél, farakásnál, a komposzt mellett.
Alaposan, lehetőleg az aknába lemászva vizsgáljuk át a talajt, a csövek alatti réseket,
mert a föld színű vagy föld borította békákat nem mindig ilyen könnyű észre venni.
3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)
Ezt az ellenőrzést érdemes március-augusztus között havonta elvégezni, és az ismételten pórul járt állatokat kimenekíteni.
A békákat, még a varangyokat is (a képen barna varangyok) nyugodtan megfoghatjuk
puszta kézzel is, de ha ezt nem szeretnénk, használhatunk rongyot, munkavédelmi
vagy gumikesztyűt is (Fotó: Orbán Zoltán)
Íme egy videós példa vízóraaknába esett béka mentéséről – a békák nevében is
köszönjük Winkler Robinak és a stábnak! Egyébként a videó címében feltett
kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy - Igen!, természetesen csak
akkor, ha az aknában nincs víz, csak vízóra (Forrás: YouTube)
Annak megállapításában, hogy milyen békát találtam, segít a hazai
kétéltű- és hüllőfajokat bemutató honlapoldalunk, illetve
terepen az MME részvételével kidolgozott, okostelefonos
alkalmazás, melynek ingyenes letöltéséről
itt tájékozódhat >>
Peterakóhely létesítése
Már önmagában a vízóraaknákban, pincékben csapdába került békák pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. Miközben az országszerte, a lakott területeken még erőteljesebben fogyatkozó életterű, a klímaváltozástól is fenyegetett, védett békaállományok túlélése szempontjából mind nélkülözhetetlenebb a sikeres szaporodás, ezek a csapdába esett állatok úgy pusztulnak el, hogy éveken keresztül egyetlen utódot sem hagynak maguk után.
Ezen könnyen és a kert előnyére, díszére szolgáló módon segíthetünk, ha a kimentett, illetve a környék békái számára kora tavasszal peterakóhelyet létesítünk. Itt nem kell mindjárt százezres, akár milliós összegbe kerülő, nagy kerti tóban gondolkodni, egy földbe süllyeszthető 30-60 literes műanyag dézsa, betonozó kád, "tejes láda" tökéletesen megfelelő (ezek kertészeti árudákban, barkácsáruház-láncokban könnyne és maximum néhány ezer forintért beszerezhetőek).
Egy ilyen peterakóhely alig egy órányi kényelmes munkával összehozható – 18 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)
Békamenedékek építése
A települési szárazföldi békák, különösen a varangyok éjszakai életmódot folytatnak, nappal valamilyen párás, sötét helyen: levelek vagy kövek alatt, üregekben, fák gyökerei között rejtőzködve pihennek. Ilyen rejtekhelyből a lakott területekből egye nagyobb hiány van, ezért érdemes békamenedékeket is elhelyezni, kialakítani a kertben.
Ha elgondolkodunk vagy már meg is építettük az előző fejezetben bemutatott peterakóhelyet, érdemes megfontolni, hogy ennek közelében alakítsunk ki ilyen békamenedéket.
A nedves levélkupac valójában egy háromkamrás békamenedéket rejt – 17 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)
Ha nincs időnk, kedvünk, lehetőségünk ilyen békamenedék építésére, egy kúpcserép bokrok közé rejtése is béka menedékként jöhet szóba.
De megoldást kínál az MME web boltjában megrendelhető vagy személyesen
megvásárolható, kerámia "békavár", amit elég így elhelyezni a kert egy
nyugalmasabb, árnyékosabb pontján – 3 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)
Az adat is fontos!
Végül, de nem utolsó sorban, ha már kimenetettük a vízóraaknából, pincéből a béká(ka)t, és akár peterakóhelyet, plusz menedéket is építettünk számukra, a jó cselekedetek sorát érdemes megkoronázni azzal, hogy a megfigyelési adatunkat megosztjuk a szakemberekkel is.
Erre remek lehetőséget kínál az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés honlapfelület, ahova interneten keresztül, percek alatt feltölthetjük megfigyelési adatunkat, ami így segít pontosítani az adott faj előfordulásáról alkotott országos képet.
Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél többet tehessünk az ártalmatlan, ugyanakkor a természetben rendkívül fontos szerepet betöltő, veszélyeztetett békák megmentéséért. Köszönjük!
Önt is várja a Madárbarát kert program!
A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.
A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.
Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.
Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.
 |
 |
| A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán). |
|
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
