Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!
Az MME erőforrásai egyelőre sajnos nem teszik lehetővé, hogy denevérmentő szolgálatot vagy telefonos asszisztenciát üzemeltessünk, ezért itt lépésről lépésre leírjuk, hogy mit kell tenned, ha segítségre szoruló denevérre bukkansz. Annak az esélye idehaza rendkívül kicsi, hogy egy denevértől betegséget kapjunk, de mind a saját, mind a denevér egészsége érdekében figyelmesen kövesd az alábbi utasításokat!
1. Mindig mérd fel a helyzetet!
A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozol velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. Ha pincében, padláson, pajtában, redőnytokban, nyílászárók vagy épületek más hézagaiban bukkanunk denevérre, akkor az állat jó eséllyel önként választott búvóhelyén van. Itt nem szabad zavarni őket! Az ismert szálláshelyeken minden nagyobb beavatkozás esetén a jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell az állatok védelméről, ill. búvóhely megmaradásáról. Ha probléma merül fel, hívd a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot! (Az elérhetőségekről az oldal alján tájékozódhatsz.)
A. Amikor biztosan nem muszáj/szükséges megfogni a denevért!
Ha a denevér véletlenül repült be a szobába, épületbe, de láthatóan semmi baja, a legjobb, amit tehetsz, hogy
- lekapcsolod a villanyt,
- kitárod az ablakot (elhúzod a függönyt),
- becsukod az ajtó(kat), hogy ne repülhessen át más helységekbe.
Röptében semmiképp se próbáljuk terelgetni, megfogni! Az állat valószínűleg egy ijedt fiatal, ha nem sikerül kitalálnia az ablakon, ahol betévedt, menedéket fog keresni valami apró zugban (kép mögött a falon, karnis tetején, szekrény mögött, ágy alatt), de előbb-utóbb szomjas lesz. A hosszabb időre csapdába esett denevérek gyakran kerülnek elő a fürdőszobából – ha gyanítjuk, hogy ilyen vendégünk van, tartsuk lehajtva a WC tetejét!
B. Amikor a denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége
- A földön kuporog,
- nappal van és búvóhelyen kívül, kitett helyen találod (pl. egy falon, fatörzsön),
- macskával vagy más ragadozóval találkozhatott,
- még fiatal (a legnagyobb hazai denevér testhossza kifejletten is mindössze 6-8 cm). A kölykök júniustól jönnek világra, ilyenkor még szinte szőrtelenek, de szeptemberre már önállóak),
- odaragadt, beakadt valahova (légypapír vagy rágcsálócsapda, drót, háló stb.), láthatóan sérült (pl. vérzik),
- megzavarták a búvóhelyét (farakás megbontása, építési, felújítási munkálatok stb.).
A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy kiszáradt, ezért segítség nélkül elpusztul a számára alkalmatlan környezetben. Kövesd az alábbiakban leírtakat!
2. Denevér biztonságba helyezése
Ha túl magasan van, vagy repked, semmiképp ne kockáztasd egyikőtök testi épségét sem, csak akkor fogj hozzá a mentéshez, ha biztonságosan eléred az állatot! Nem kell megijedni, valójában pofonegyszerű a feladat. (Ha mégis úgy érzed, nem neked való, kérj segítséget a szomszédból, sajnos egyelőre nem létezik 24-órás denevérmentő szolgálat.)
- Készíts elő egy kisebb, zárható dobozt (pl. egy cipősdoboz, aminek kilyuggatod a tetejét)!
- Szerezz egy összegyűrt tiszta rongyot vagy kesztyűt!
- Készíts elő vizet, pl. egy palack kupakjában!
A legjobb, ha úgy teszel, mint egy méhecskével vagy lepkével szokás: óvatosan borítsd rá az állatra a dobozt és szép lassan csúsztass alá egy kartont (magazint, füzetet stb.). Ha ez nem megy, meg kell fognod a denevért – ehhez mindenképp használd a rongyot vagy viselj kesztyűt!
Denevér biztonságba helyezése lépésről lépésre - kattints a képre a galéria eléréséhez!
(Fotók: Nagy Ágnes - Zoo Budapest)
Nagyon csekély esélye van, hogy hazai denevértől bármilyen betegséget elkapj, abban viszont még nem lehetünk biztosak, hogy emberről denevérre nem terjed pl. a humán koronavírus. Ezért ha van, viselj maszkot, vagy takard el az orrod és a szád, miközben a denevérrel foglalkozol!
A ronggyal finoman vedd fel az állatot és azzal együtt tedd a dobozba! Helyezd be a lapos itatót is, majd zárd le a dobozt és tedd valami nyugodalmas (és sötét), nem huzatos, kiegyenlített hőmérsékletű helyre, ahol kisgyermekek és háziállatok nem férhetnek hozzá! Élelmet nem kell neki adnod, de a vizestálkát időről-időre ellenőrizd! Az állat így már biztonságban van, hívhatod a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, mentőhelyet.
Ha szinte csupasz denevérkölykö(ke)t találsz, egy meleg (nem forró) vízzel töltött palackot, zárt edényt is helyezz a dobozba! Az anyjuktól elszakadt kicsik könnyen kihűlnek, ami végzetes lehet számukra.
Kölyök denevér (Fotó: Nagy Ágnes - Zoo Budapest)
Ha esetleg hálóba akadt, csapdába ragadt denevért találsz, ne próbáld meg kiszabadítani – vegyél fel kesztyűt és a hálóval, ragaccsal együtt helyezd a dobozba az állatot! Ne feledkezz meg a vízről!
Soha ne fogd meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhatsz!
Ha betartod a fentieket, minimális az esélye, hogy megsérülj, de ha mégis megkarmol vagy megharap egy denevér, moss kezet (hosszan, alaposan), majd jódos vagy alkoholos fertőtlenítővel kezeld a sebet és mielőbb mutasd meg a háziorvosodnak! Bár kicsi a fertőződés esélye, a veszettség kockázatát komolyan kell venni!
3. Telefonálj!
Hívd fel a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot vagy mentőhelyet!
http://magyarnemzetiparkok.hu/a-np-igazgatosagok-mukodesi-terulete/
