Egy újabb falrongálási esettel egyidőben megérkezett a harkálykárosultakat tájékoztató jogértelmezés

2011-08-30 23:00

Az MME egyik legfontosabb feladata az ember-madár konfliktusok megelőzése, illetve  javaslattétel a problémás helyzetek kezelésére. Ezért kezdtünk el foglalkozni a folyamatosan érkező bejelentések hatására a falrongáló harkályok kérdésével. Első lépésben kidolgoztuk és az esetvizsgálati tapasztalatok fényében folyamatosan frissítjük a harkály falrongálás oldalt. Ezzel párhuzamosan pedig az egyik nagy károsult kérésére - vele közösen - beadvánnyal fordultunk a "zöld ombudsmanhoz" egy szakértői bizottság felállítása ügyében 2009. október 28-án.

Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mivel a káresetek megelőzésének, megszüntetésének biológiai (riasztásos) megoldása nincs, azt javasoltuk, hogy az ombudsmani hivatal segítsen összehívni egy olyan madártani, természetvédelmi, biztosítási, jogi, építéstechnológiai, szabványügyi szakemberekből álló munkacsoportot, ami megvizsgálná a probléma biztosítási kezelésének lehetőségét, illetve a káresetek megelőzése érdekében segítene kidolgozni garantált és elfogadható árú harkálybiztos falburkolási technológiákat. Az MME a felállítandó szakértői csoport munkatervével kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgozott a harkályálló szigetelési technológiák kísérletes vizsgálatára.

A bejelenést követően - a hivatal meghívására - a jogi és kutatási osztály képviselőinek személyes találkozó keretében is kifejthettük és indokolhattuk a harkály kérdés kezelésére tett javaslatunkat, ismételten felhívva a figyelmet arra, hogy ebben a riasztó eszközök alkalmazása csak nagyon esetleges és helyszínfüggő tüneti kezelés lehet.

Ezután több mint egy évig nem kaptunk hírt a beadvánnyal kapcsolatban, majd 2011. július 26-ai keltezéssel ("alig" több mint másfél év elmúltával) levél érkezett a hivataltól (letöltés >>), ami azonban nem a harkály probléma megoldásával kapcsolatos javaslatunkról szólt, csak egy jogértelmezést tartalmazott. Ennek egyik legfontosabb üzenete az, hogy a jelenlegi törvényi szabályozások értelmében a károsultak felelőssége a harkályálló technológiák alkalmazása (holott ilyen hivatalosan nem létezik, hacsak nem építenek minden épületet üvegfalakból vagy burkolnak kőlapokkal, betonnal vagy márvánnyal) és a madarak riasztásának megoldása, utóbbihoz azonban még engedélyt is kell kérniük a túlterhelt zöldhatóságtól.

Eközben azonban a harkályok sem tétlenkedtek, és alig egy nappal a levél kézhezvételét követően újabb falrongálási bejelentés érkezett a fővárosból, a Petőfi híd budai hídfője mellől.

Újabb harkály falrongálási eset, ezúttal Budapest belvárosi részén, a Petőfi híd
budai hídfőjénél (Videó: Orbán Zoltán).
 
 
Az épület fenntartója itt is kénytelen szembesülni azzal a helyzettel, hogy a harkályok semmiféle megszokott riasztó módszerrel nem tarthatók távol a magas, rendkívül nagy felületű és bonyolult formájú falaktól, és ami még ennél is rosszabb, a károk felszámolása sem lehetséges, mert a madarak a javítást követően akár órák múlva visszatérnek és tönkre teszik a foltozásokat is. Ez az irodaházat kiadó szolgáltató és a tetemes bérleti díjat fizető bérlők között folyamatos, jelenleg azonban feloldhatatlan vitához vezet, amiben szokatlan módon mindkét fél áldozat (és a madarak is ártatlanok, hiszen ők nem rongálni akarnak, csak azt teszik, amit évmilliók óta - kopácsolnak a környezetükben).
 
Az újabb falbontás helyszíne is jelzi a helyzet bonyolultságát, ami a hivatal levelében megfogalmazottakkal szemben nem csak a zöldövezeti épületek lakóit és fenntartóit érintik. Ezek a városiasodott madarak ugyanis szó szerint bárhol megélnek, ahol néhány fa van, így olyan 15-20 fából álló belvárosi közparkocskákban is, melyek létesítése a városok élhetővé tétele, zöldítése miatt folyamatos elvárás.
 
Köszönjük a zöld ombudsmani hivatal tájékoztatását, mely alapján csak azt tudjuk javasolni a károsultaknak, hogy a jogszabályok szellemében kárrendezési, harkály távoltartási problémáikkal (riasztási engedély kérelemmel is!) a területileg illetékes zöldhatósághoz forduljanak.
 

Az MME továbbra is fenntartja azt az álláspontját, mi szerint sem a lakosságot, sem az épületfenntartókat, sem a kivitelezőket, de a zöldhatóság munkatársait sem  lehet magára hagyni (a védett harkályokról nem is beszélve!) egy olyan joghézagokkal és a problémára valós megoldást kínáló eszközrendszer nélküli helyzetben, ami most jellemzi a harkály falrombolás ügyét. Az állami támogatású panel- és egyéb épületszigetelési programok örömteli előre haladtával párhuzamosan valószínűleg növekedni fog a hasonló, továbbra is megoldásra váró esetek száma.

 

Kapcsolódó oldalak

 

Orbán Zoltán

 

 

Társadalmi Kapcsolatok Osztály
Harkály
Magyarország
Mindennapi madárvédelem

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

Tényleg elhallgat a kakukk Péter-Pálkor? - megnéztük az MME Madáratlasz Program adatait

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Beszámoló a 2. Skywatching Day-ről

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Technikai ok miatt zárva

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!