2021-04-21 09:33
A kétéltűeket veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a vizes élőhelyek eltűnése vagy leromlása.
A klímaváltozás egyre jobban kiszárítja a Kárpát-medencét, és az egykori vizes területeket ma száraz gyepek vagy vizet nemigen kedvelő bokrosok foglalják el. Az egykor állandó patakok csak időszakosan csörgedeznek, kiszélesedő, tavacskákat alkotó mederszakaszaik a tavasz végére kiszáradnak. Csak nem rég jött a hír, hogy a Cinkotai bányató is építési törmelék vagy felesleges föld temetőhelyévé fog válni. Bár az egykori sódernyerő „gödör” mesterséges létesítmény, a benne felszínre bukkanó talajvíz fontos szerepet kapott, amikor pótolta a megregulázott Szilas- és Rákos-patak mára teljesen száraz öntésterületeit.
Bányató képe (Fotó: Loós Panna)
Még a XX. század első felében is kétéltű-paradicsom lehetett ez a vidék, amely kánaánnak mai napig vannak hírmondói. Idén a Szilas-patak mentén az első enyhe március végi napon tömegesen indultak meg az erdei békák néhány betonteknő felé, hogy lerakják a petéiket. A Cinkotai-bányatóban több száz barna varangy (Bufo bufo) rakta le petéit. Fontos tudni, hogy a barna varangy az idén év kétéltűjének megválasztott zöld rokonával (Bufo viridis) ellentétben sokkal inkább ragaszkodik tradicionális, állandó vizű peterakó helyeihez. Generációról generációra gyűlnek itt össze a hímek és a nőstények. Sokuk kilométereket gyalogol, hogy elérje a tavat, majd kilométereket gyalogol, amikor szétszélednek, és visszatérnek oda, ahonnan jöttek. De nem csak ők, akiknek létfontosságú a tó. Vöröshasú unkák (Bombina bombina) is élnek benne. Állandó vízi életmódjuk miatt ők sem igen tudnak máshová menni. A lényeg tehát, hogy a környék e két békapopulációja ettől a tótól függ. Nem a pataktól, mert abban nem tudnak szaporodni, hiszen vize beszorítva a szűk mederbe, gyorsan szalad le, lehetetlenné téve, hogy az unkák vagy a varangyok ebihalai megmaradjanak benne.
 |
 |
|
Vöröshasú unka (Fotó: Tóth Gergely) |
Barna varangyok (Fotó: Babocsay Gergely) |
A Cinkotai bányató tehát kulcsfontosságú hely a környéken élő kétéltűek populációinak, és különösen a hazánkban egyre fogyatkozó barna varangynak. De számos más vízhez köthető rovar, hüllő és madár is él a tó körül. Azt javasoljuk tehát, hogy a felesleges törmeléknek más helyet (ne természetes és különösen ne vizes élőhelyet) találjanak a környék beruházói.
Írta: Babocsay Gergely
Elnök, MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály
