Apró termetű, arasznyi bagoly. Egyetlen vonuló bagolyfajunk, a telet Afrikában tölti. Erre a hosszú útra azért kell vállalkoznia, mert apró termete miatt többnyire csak nagyobb rovarokat tud levadászni, melyekkel télen nálunk nem találkozhat.
Többnyire mozaikos, rétekkel tarkított ligetekben költ. Különösen kedveli a legelők közelségét, de parkokban, kertvárosokban is megtelepszik.
Magyarországon pár évtizeddel ezelőtt kifejezetten ritka fajnak számított, mindössze néhány szigetszerű állománya volt. Azóta viszont elkezdett lassan terjedni, ma már minden megyében előfordul kisebb-nagyobb számban.
További információ a fajról: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-otusco
A füleskuvik D odúban viszonylag könnyen telepíthető, többnyire a már meglévő állományok élőhelyén és annak közelében kihelyezett odúkkal lehet a területen fészkelők számát jelentősen növelni.
Odúellenőrzés (Fotó: Koleszár Balázs)
Füleskuvik fióka (Fotó: Koleszár Balázs)
Védelmével kapcsolatban a legfontosabb teendő a faj hazai állományát fedő homály eloszlatása, mind az elterjedési, mind az életmódbeli ismeretek tekintetében. Bár a Magyarországon végzett monitoring tevékenységek (MAP, MMM) európai szinten is jelentős lefedettséget értek el, a rejtett és az éjszakai életmódú madarak, mint például a baglyok esetében a célzott kereséseket nem helyettesíthetik. Így a füleskuvik pontos elterjedtségének és állományméretének meghatározásához szükséges a fajra fókuszáló monitoring tevékenység fokozása.
A hazai állományról viszonylag kevés publikáció áll rendelkezésre, így a faj ökológiájával kapcsolatosan felmerülő kérdések megválaszolása elsődleges fontosságú feladat, ugyanis csak ennek ismeretében tudunk megfelelő útmutatást adni a gyakorlati védelemhez. Ennek az alapját nem csak egyéni tapasztalatok és megfigyelések kell, hogy képezzék, hanem gondosan megtervezett és kivitelezett vizsgálatok is.
A füleskuvik Munkacsoport célja, hogy pontosítsuk a faj hazai elterjedtségével, táplálkozásával, élőhely- és fészkelőhely-választásával és vonulásával kapcsolatos ismereteinket, a védelem hatékonyabbá tétele érdekében. Fontos lenne kideríteni, hogy pontosan mely tényezők a legfontosabbak az élőhelyválasztásnál, mennyire jellemző a költések közötti és a fiókakor utáni diszperzió, hogy a faj szétterjedésének mechanizmusát is megérthessük.
A füleskuvik egyik érdekessége, hogy az utóbbi időben az urbanizációja is megkezdődött hazánkban, egyre gyakrabban fordul elő ugyanis lakott területen: parkokban, városszéli erdőkben, kertvárosokban, lakóparkokban. Tőlünk délebbre, az Adria partján a kempingek gyakori madara, gyakran épületek lyukaiban is költ. Nálunk erre még nem volt példa, és még nem mondható, hogy a füleskuvik szorosan kötődik az emberi környezethez, de az urbanizáció jelenségének figyelemmel kísérése szintén fontos részét jelenti a faj kutatásának és védelmének.
