A macskabagoly (Strix aluco) 3 kontinensen elterjedt faj. Ezen a hatalmas területen 11 alfaja van. Európa teljes területén, a Brit-szigeteken, Skandinávia déli részén, Kis-Ázsia nyugati, és északi részén, az Urálban és nyugat Szibériában, Himalájában egészen 4800 méter magasságáig, Koreában, Kína keleti részén és észak Afrikában egyaránt fészkel.
Nemzetközi természetvédelmi besorolása alapján a nem fenyegetett kategóriába tartozik, Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 FT.
A macskabagoly védetté nyilvánítását Herman Ottó már az 1883. évi vadászati törvényben kezdeményezte, akkor védelmet ugyan nem kapott, csak az általános madárvadászati tilalom vonatkozott rá, február 15. és augusztus 1. között nem lehetett lelőni. Nem véletlen, hogy még nagynevű elődünk is foglalkozott a macskabagollyal, mert megítélése akkoriban igencsak ellentmondásos volt. A fajról alkotott szélsőséges véleményekre jellemző, hogy míg Herman Ottó azt írta:”- lesipuskás az, aki ezt a hasznos madarat, károssággal vádolva, lelövi és saját haszna és tisztessége ellen vét az a gazda, aki ezt a baglyot megkeríti és a csűr kapujára kiszegezi.” Ugyanakkor Lakatos Károly így írt:”- kivált költés idején nagyon kártékony bagoly-faj ez, mert sok apró madarat, fészkesfiókákat, rigót, seregélyt stb. s az apró fácány- és fogoly csirkét elemészt.”
Végül 1925-ben vadászati tilalmat mondtak ki valamennyi bagolyfajra, ami nem feltétlenül oldotta meg a macskabagoly problémát.
Hazánkban jelenlegi állományát 5000-8000 fészkelő párra becsüljük. Középhegységi és ártéri erdeinkben mindenütt gyakori. Megtelepszik azonban a városi parkokban és ligetek odvasodó fáiban is, sőt rendszeresen épületekben, kéményekben, romosabb padlásokon is költhet. Megtelepedését nem elsősorban a rendelkezésére álló táplálék befolyásolja, mivel az ízeltlábúaktól, a kisemlősökig, a galamb méretű madarakig terjed tápláléka.
Macskabagoly fiókák. (Fotó:Szalai Gábor)
Gyakorlati védelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya koordinálja. Annak érdekében, hogy pontosabb ismereteink legyenek erről a bagolyfajról is a szakosztály, 2018-ban macskabagoly-munkacsoport létrehozásáról döntött. A munkacsoport célkitűzései között szerepel a fajt veszélyeztető tényezők minél pontosabb felkutatása. Különböző élőhelyein a táplálékbázis térképezés, illetve fészkelését elősegítő odúk kihelyezése.
A macskabagoly állandó madarunk, egész évben találkozhatunk vele, és mivel gyakori faj, ezért bárhol előkerülhet. A rendelkezésre álló statisztikák azt mutatják, hogy több mint 40%-ban ismeretlen tényező okozta a kézre kerülést, 20%-ban autóval történő ütközés, 10 %-ban predáció áldozataivá válnak, 8 %-ban áramütés vagy vezetéknek ütközés, illetve 8 %-ban egyéb természetes tényezők okozzák sérüléseiket. Hosszútávon mindenképpen fontos feladat, a veszélyeztető tényezők feltárása, és lehetőség szerint azok elhárítása.
A munkacsoport várja, a macskaboly iránt érdeklődök és gyakorlati védelembe bekapcsolódni szándékozók jelentkezését.
