Az uráli bagoly földrészünkön a Kárpátokban, a Dinári-hegységben, és Észak-Európában költ. Ázsiában Japánig terjed fészkelő területe. Magyarországon elsősorban az Északi középhegységben vannak legfontosabb fő költőterületei és legnagyobb számban a Zempléni és Bükk hegységben költ.
Az 1990-es években még kizárólag ebben térségben volt megtalálható, azóta azonban nyugati irányba terjeszkedik. Ennek eredményeként ma már az Aggteleki karszton, a Mátra, a Börzsöny, és a Pilis hegységekben is megtelepedett. Kóborló, telelő példányaival bárhol találkozhatunk, de legfőképp a hegyvidékek, és a nagy összefüggő erdőségek közelében fordulnak elő.
Évente egyszer költ. Költési ideje március közepétől július elejéig tart. Fészket nem épít. Ragadozó madarak, vagy más nagytestű fajok üres fészkét foglalja el, de előszeretettel települ odvas fákba vagy akár vihar által kettétört fatörzsbe is. Mesterséges odúkkal könnyen telepíthető, mivel ezeket előszeretettel használja, sőt azokat akár évekig folyamatosan használja, vagy használhatja, mivel az idősebb madarak területhűek. Tojásainak száma 1-6 közötti, leggyakrabban 3-4. Kotlási idő 27-29 nap. A fiókák 35 napos korukig maradnak a fészekben, utána szétmásznak, majd 60-80 napos korukra válnak röpképessé. Elsősorban erdei rágcsálókkal táplálkozik, de madarakat is zsákmányol.
2017-ben magyarországi állománya 120 pár körüli volt. Az egyes években költésbe kezdő párok számát nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyisége, ami a lerakott tojások számára is jelentős hatással van.
2017-ben a Zempléni hegységben 60 pár, a Bükkben 35 pár kezdett költésbe, de utóbbi helyen a kora tavaszi nagy hóesés, és jégkár miatt tönkrement a költések nagy része. A Mátrában 3-5 pár az Aggteleki Karszton 3 pár fészkelését regisztrálták. A Börzsönyben 2 pár költését bizonyították. A Pilis –Visegrádi-hegységben bizonyított költése még nem volt, de 6 pár folyamatosan jelen van a területen. A következő években várható, hogy újabb terülteken jelenik meg, mint fészkelő madár. Elsősorban a Bodrogzugban, a Hernád völgyben, illetve az Északi–Középhegységben várható, hogy újabb területeket is meghódít.
Az utóbbi két évtizedben több száz odú került kihelyezésre az uráli baglyok számára, melyek egy részében folyamatosan költenek is. Mivel az egyes párok területüket évekig tartják, az odútelepítéssel nemcsak fészkelési lehetőségeik javulnak, hanem az egyébként nehezen vagy csak rossz arányban felderíthető párok és főleg fészkelési sikerességük az odúk kihelyezésével lehetővé válik.
Fontos gyakorlati védelmi feladat ugyanakkor a régi odúk folyamatos cseréje, illetve újak kihelyezése, és rendszeres ellenőrzése.
Tekintettel arra, hogy az uráli bagoly a hazai fészkelő madárfajok közül egyedülálló módon az emberrel szemben is agresszívan védelmezi fiókáit, csak nagyon nagy tapasztalattal rendelkező gyakorlati szakemberek végezhetik a fajjal kapcsolatos védelmi feladatokat.
Az uráli bagoly munkacsoport létrehozásának az volt az elsődleges célja, hogy az országos állományfelmérést, odúkihelyezést koordinálja, folyamatosan figyelemmel kísérje a faj terjedését, illetve segítse az érdeklődők bekapcsolódását a gyakorlati feladatok megvalósításába.