Hazánkban rendkívül ritkán fordul elő, a Zempléni-hegységben 1997-ben költött két pár, illetve a Bükkben volt ismeretes egy meghiúsult költése az elmúlt évekből. A közép- és magashegységeket kedveli. Tollfülei nincsenek. Éjszakai életmódú. Röpte egyenes vonalú. Homogén, vagy elegyes fenyveseket választ költőhelyül, ahol sok apró rágcsálót (pockokat, egereket, cickányokat, peléket), és megfelelő költőodút talál magának. Tovább...

A tundra és erdős-tundra övben helyettesíti az egerészölyvet. Magyarországra telente érkezik, főleg az alföldi nyílt térségek vendége. Évente változó számban telel nálunk. A hozzánk látogató madarak kíméletén kívül a faj nem igényel különösebb védelmi intézkedést. Pockokban gazdag területeken T-fákkal kedvezni lehet az ölyveknek és más ragadozómadaraknak. Tovább...

Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú partimadár. Magyarországon rendszeres fészkelő, a nálunk költő párok száma az adott év csapadékviszonyaitól függ. Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Vonuló madár, március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, augusztusban a többség el is hagyja hazánkat. Tovább...

Jellegzetes színe és semmilyen más madáréhoz nem hasonlító csőre miatt összetéveszthetetlen. Kisszámú, de rendszeres fészkelő. Tradicionális költőhelyei a Kiskunsági szikes tavak, de az Alföld más területein és a Dunántúlon is fészkel. Állománya a csapadékviszonyok függvényében ingadozik. A szikesek rekonstrukciója, megfelelő kezelése hosszú távon biztosíthatja a hazai állomány fennmaradását. Tovább...

Vizes élőhelyek jellegzetes madara, bár jelenlétét legtöbbször csak malacvisításszerű hangja árulja el, ha meg is pillantjuk, legtöbbször csak néhány másodpercig sikerül megfigyelni mielőtt elbújik a sűrű növényzetben. Egész állományát veszélyeztető tényező nem ismert. A vizes élőhelyek általános védelme a faj megmaradását biztosítja. Részben vonuló, az északi madarak télre Dél-Európába és Észak-Afrikába is eljutnak. Tovább...

Főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik, ezért a fészekalj nagysága nagymértékben függ a mezei pocok állományától, de apróbb énekesmadarakat is elejt. Két alfaja fordul elő hazánkban. A sárgás, narancssárgás mellű alfaj elterjedtebb, míg a fehér mellű alfaj igen ritka, leginkább Dél-Dunántúlon fordul elő, a két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők. Szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető. Írisze sötét. Tovább...

Egyik legszínesebb madarunk. Méhészmadárnak is hívják, mivel méheket is fogyaszt, de darazsakkal, lepkékkel és egyéb repülő rovarokkal is táplálkozik. Vonuló, augusztusban több százas csapatokkal találkozhatunk, amint déli irányba, telelőhelyük felé repülnek. A telet Afrikában tölti. A házi méh igen kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt. Tovább...

Hazánkban mindössze egy alkalommal figyelték meg a Duna mentén. Nem kizárt, hogy többször is előfordult már az országban, de félrehatározták, vagy esetleg elnézték, mivel nagyon hasonlít az időnként téli vendégként tömegesen megjelenő viharsirályra. Megjelenésére a jövőben is számíthatunk, mert eredeti élőhelyén egyedszáma jelentős mértékben nő. Tovább...