Ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Hazánk és Európa egyik legkisebb termetű madara, hossza 9 cm, súlya 6-8 gramm. Kis mérete ellenére hangja igen erőteljes és messze hangzó. Farktollait gyakran merőlegesen felmereszti. Rovarokkal, pókokkal táplálkozik, melyeket a talajon és a talajközeli növényzeteben kap el, télen apró fűmagvakat is fogyaszt. Rövidtávú vonuló, illetve kóborló. Télen a hegyekből alacsonyabban fekvő területekre húzódik. Tovább...

Örvös bukó (Mergus serrator)

A három európai bukó közül hazánkban a legritkább, de minden évben megfigyelik magányos egyedeit vagy kisebb csapatait. Szeptemberben már megjelenhet hazai vizeinken, előfordul, hogy nálunk is telel át. Európai állománya stabil, a hazánkban telelő és az átvonuló példányok mennyisége nem jelentős a faj egésze szempontjából, ennek ellenére jogi védelme indokolt. Tovább...

Örvös galamb (Columba palumbus)

Legnagyobb termetű galambunk, melynek urbanizációja jelenleg is tart hazánkban. Fehér szárnysávja és nagy mérete alapján könnyen elkülöníthetjük a többi hazai galamb- és gerlefajtól. Főként növényi táplálékot fogyaszt, amely különféle magvakból áll, de bogyókat, rügyeket, sőt, apró csigákat és gilisztákat is eszik. Tovább...

Örvös légykapó (Ficedula albicollis)

Középhegységi bükk- és gyertyános-tölgyes erdeinkben gyakori fészkelő. Afrikában telel, ahonnan április végén érkezik vissza. Szeptemberben vonul el, ilyenkor az ország bármely részén előfordulhat. Nyílt területre néző ágakról vadászik repülő rovarokra. Tovább...

Örvös lúd (Branta bernicla)

Az örvös lúd a tengeri ludakként emlegetett fajcsoportba tartozik. Ritka kóborló, az apáca- és vörösnyakú lúdnál is kisebb számban fordul elő hazánkban. Európai állománya növekszik, de mivel tengerparti vonuló, jelentős csapataira a jövőben sem számíthatunk. A nálunk megjelenő egyedek általában más ludakhoz csatlakoznak.

Élőhelye, költése:

A legészakibb elterjedésű vadlúd. A sarkvidéki területek jelentős részén előfordul. Tovább...

Örvös rigó (Turdus torquatus)

A fekete rigóhoz hasonló megjelenésű madár, de a hímek begyén lévő fehér félhold alakú mintázat, valamint tollainak pikkelyszerű fehér szegései alapján attól könnyen elkülöníthető. Hazánkban igen kis számban, de rendszeresen átvonul. Leginkább márciusban és az októberben találkozhatunk vele.

Élőhelye, költése:

Tipikus hegyvidéki fészkelő. Európa szinte összes magashegységi fenyvesében, bozótos, borókás élőhelyén költ, de sehol sem nagy számban. Tovább...

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Hazánkban mindenütt elterjedt. Társas madár, a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. A hím és a tojó hasonló, a kirepülő fiatalok homloka és fejoldala sötét. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Állandó madár, télen alkalmilag az etetők közelében is feltűnik.

Élőhelye, költése:

Csaknem egész Európában, valamint Ázsia nagy részén megtalálható. Tovább...