Zátonykócsag (Egretta gularis)

Két színváltozata van. A világos nagyon hasonlít a kis kócsagra, a sötét viszont könnyen elkülöníthető a régió többi gémféléjétől. Rendkívül ritka kóborló, mindössze két megfigyelési adata van Magyarország területéről. Mivel csak nagyon ritkán jelentkezik hazánkban, természetvédelmi jelentősége csekély.

Élőhelye, költése:

Afrika, a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl és India partvidékein elterjedt faj. Európában csak kóborlóként jelentkezik. Tovább...

Zöldike (Carduelis chloris)

Az egyik leggyakoribb pintyfélénk. Többnyire állandó, de télen kóborolhat. Ilyenkor gyakran keresi fel a madáretetőket más pintyfélékkel és magevő madarakkal vegyes csapatokban. Az északi populációkból sok egyed hazánkban tölti a telet. A kifejlett madarak gyommagvakkal, olajos termésekkel táplálkoznak. Tovább...

Zöld küllő (Picus viridis)

Gyakori harkályfélénk. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is. A hideg idő beálltával gyümölcsöket és magvakat is eszik, de előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat, melyekben hangyákat és lárvákat keres. Állandó madár, de télen kóborolhat. Tovább...

Zöldszárnyú réce (Anas carolinensis)

Sokáig nem különítették el faji szinten a csörgő récétől, annak amerikai alfajának tartották. Jelenleg önálló fajként kezelik, amely csak nagyon ritkán fordul elő Európában. Magyarországon egy esetben figyelték meg, 1998-ban, a Hortobágyon. Tovább...

Zsezse (Carduelis flammea)

Hazánkban szórványos téli vendég ez a kis termetű pintyféle. Egyes teleken csak kis egyedszámban vagy egyáltalán nem figyelhető meg, máskor viszont nagyobb inváziós csapatokban érkezik Közép-Európába. Elsősorban nyírfélék termésével, valamint rovarokkal táplálkozik, európai költőterülete szoros összefüggést mutat a törpenyír elterjedésével. Vonuló madár. Tovább...