Hazánkban kevés élőhely felel meg számára költőhelynek, ezért csak kis számban, de rendszeresen fészkel. Vonuló, a telet költőhelyéhez hasonló élőhelyen, de alacsonyabban fekvő területeken tölti. Sok esetben előfordul, hogy egyes csapatai megkísérlik az áttelelést. Tovább...

Hazánkban a leggyakoribb sármányfaj. A kifejlett madarak főleg gyommagvakkal táplálkoznak, de a fiókákat rovarokkal és pókokkal etetik. Télen sokszor feltűnnek istállók, állattartó telepek környékén, ahol az összegyűlt trágyarakásokon keresnek táplálékot. Tovább...

Hazánkban rendkívül ritka, mindössze 3 alkalommal fordult elő. Mindegyik hazai előfordulása esetében citromsármány csapathoz csatlakozott. Ez a két faj hasonló élőhelyeken váltja egymást Európa és Ázsia területén. Nyáron ízeltlábúakkal (sáskákkal, bogarakkal, pókokkal) és csigákkal táplálkozik, a hideg idő beálltával azonban áttér a növényi táplálékra. Ilyenkor főleg gabonamagvakat és gyomnövények magját fogyasztja. Tovább...

A telet kisebb-nagyobb csapatokban, költőhelyétől sokszor igen távol tölti, pl. tengerpartokon, Előfordul hazánkban is, de csak szórványos téli vendégnek számít. Magyarországon a szikes pusztákat részesíti előnyben telelése során, ahol gyommagvakat fogyaszt. Előfordulnak telelő egyedei a vizesebb élőhelyeken is, mint például a Kis-Balatonnál vagy a Duna mentén. Tovább...

Hazánkban igen ritkán fordul elő, de akkor költésére is számíthatunk. A közelmúltig stabil, de kisszámú költőpopulációi éltek Magyarországon, melyek mára teljesen eltűntek. Újbóli költésére bármokor számíthatunk. Tápláléka sokrétű. Nyáron főleg rovarokkal, míg télen magvakkal táplálkozik. Tovább...

Hazánkban nagyon ritka késő tavaszi, nyári kóborló. 2010-ben költését is feltételezték, de ezt nem sikerült bizonyítani. Főként magevő, de egyéb növényi részeket is fogyaszt. Táplálékát nyáron rovarokkal, pókokkal egészíti ki, fiókáit is javarészt gerinctelen állatokkal eteti. Állományát negatív irányba befolyásolja a nagytáblás, sok kemikáliát felhasználó mezőgazdaság terjeszkedése. Tovább...

Szinte valamennyi magyarországi nádasban előfordul. Nyáron állati, télen növényi táplálékot fogyaszt. Vízhez kötődő rovarok, pókok, csigák, magvak képezik táplálékát. Tarlókon, szántóföldeken is gyakran megfigyelhetők kisebb-nagyobb áttelelő csapatai, amint gyommagvakat szedegetnek. Tovább...

A telet kisebb-nagyobb csapatokban, költőhelyétől délebbre tölti. Magyarországon rendszeres, de nagyon kis példányszámban előforduló téli vendég, főként az Alföldön, azon belül is leginkább a Hortobágyon, vagy más szikes pusztákon. Csapatban táplálkozik és vonul, sokszor csatlakozik a hósármányokhoz és sárgacsőrű kenderikékhez. A nálunk előforduló csapatokra a néhány tíz egyedszám jellemző leginkább. Tovább...

A sármányfélék családjába tartozik, de a többi rokon fajhoz képest valamivel zömökebb, nagyobb termetű. Elterjedt költőfajunk. A hímek gyakran énekelnek bokrokon, oszlopokon, villanyvezetékeken. Rovarokkal és magvakkal egyaránt táplálkozik, télen viszont kizárólag gabona- és gyommagvakat fogyaszt. Fiókáit tücskökkel, hernyókkal, bogarakkal eteti. Állandó madarunk, télen nagyobb csapatokba is verődhet. Tovább...

Hazánkban rendkívül ritka fészkelő, csak néhány helyről ismert alkalmi költése. Főként magevő, de a fiókákat a gyommagvakon kívül hernyókkal, csigákkal is eteti. Állandó madár, de költési időn kívül kóborlása előfordul.

Élőhelye, költése:

Mediterrán elterjedésű madár, de fészkel Észak-Afrikában és Nyugat-Európa néhány pontján is. Tovább...

Hazánkban rendkívül ritka kóborló, eddig négy alkalommal bizonyították előfordulását, melyből 3 példányt gyűrűzőtáborban fogtak. Magvakkal, hernyókkal, poloskákkal, bogarakkal, pókokkal táplálkozik, de fiókáit csak állati táplálékkal, főként kétszárnyúakkal és lepkehernyókkal eteti. Vonuló, a telet Ázsia déli, délkeleti részén tölti. Tovább...