Kisszámú őszi és tavaszi átvonuló Magyarországon. A XX. század elején még viszonylag gyakori volt, de a ’40-es években állománya gyakorlatilag összeomlott, azóta csak kisebb csapatai jelennek meg évente hazánkban, elsősorban a Hortobágyon. Ezek az egyedek Skandináviából érkeznek hozzánk. Az észak-európai populáció nagyon sérülékeny, a költőhelyen jelentős természetvédelmi erőfeszítéseket tesznek a faj védelmében. Magyarországnak is kiemelt feladata, hogy a hazai pusztákon nyugalmat és megfelelő táplálkozóhelyeket találjanak nálunk megpihenő példányai. Az őszi nagylilik-csapatokban is megjelenik egy-egy egyede, ezek az orosz állományból sodródnak hozzánk a népes vadlúdcsapatokkal. Az ilyen egyedek a vadászat által rendkívül veszélyeztetettek, mert könnyen összetéveszthetők vadászható rokonukkal.

Élőhelye, költése:

Észak-Eurázsiában, Skandináviától a Csendes-óceánig él. Tajgai és tundrai környezetben található vizes élőhelyeken költ. Fészkét a földön alakítja ki növényi anyagokból és pehelytollakkal béleli. A tojó 25-28 nap alatt költi ki 3-6 tojását. A kislibák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Bár a fiókák már 5 hetes korukban képesek repülni, a család még sokáig együtt marad. Mint a ludak általában, főleg fűféléket legel, de magvakat és más növényi anyagokat is fogyaszt.