Magyarországon ritka kóborló, és egyes években alkalmai fészkelő faj a székicsértelepeken. Az ország több alföldi területén is költött egy vagy több pár, legtöbbször a Kiskunság szikes pusztáin, a Hortobágyon és Peszéradacson került elő fészekalja. A székicsérek telepeinek megőrzése a közéjük vegyülő ritkább faj védelmét is szolgálja. A telep háborítatlanságát biztosítani kell. Mivel újabban mezőgazdasági területeken alakulnak ki székicsér telepek, helyenként szükségszerű korlátozni a munkákat. Vonuló madár, a telet a Szaharától délre tölti.

Élőhelye, költése:

A kelet-európai és közép-ázsiai sztyeppék madara. Nyílt területeken, ürmös sztyeppéken, művelt területeken, sós, szikes gyepeken, vizes környezetben költ. Fészke sokszor csak egy földbe kapart mélyedés. Fészekalja általában 4 tojásból áll. A szülők felváltva kotlanak, a fiókák nevelésében is mindketten részt vesznek. 5-6 hetesen már önállóak. A székicsérhez hasonlóan bogarakat, sáskákat zsákmányol.