A kontinensünk legészakabbi területein költő csérféle, mely egyben a legritkább kóborló csérfaj hazánkban. Észak-Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Főként a fiatal egyedei meglehetősen hasonlítanak a küszvágó csérhez, elkülönítése attól igen nehéz. Halakkal, rákokkal és repülő rovarokkal táplálkozik, de sokszor más madarak zsákmányát rabolja el. Hosszú távú vonuló, az északi sarkvidéki költőhelyeiről a déli sarkvidéki telelői területeire vándorol évről évre, így ez a madárfaj a vonuló madarak távolsági rekordtartója, egy év alatt akár 20.000 km-t is megtehet vonulása során. Rendszerint a tengerpartok mentén vonul, a kontinens belsejébe, így hazánkba is rendkívül ritkán jut el.

Élőhelye, költése:

A tundra és a sarkvidéki tengerpartok madara. Rendszerint a köves tengerpartokon fészkel, de kisebb számban tavak, folyók mentén is megtelepszik. Sokszor telepesen költ, nagyobb kolóniák a mélyebb vizek mentén alakulnak ki. Évente egyszer költ, először rendszerint 3 vagy 4 éves korukban. A fészket a két ivar közösen építi a talaj egy kisebb mélyedésében, melyet fűszálakkal bélel. 2-3 tojást rak, melyen a hím is kotlik.