Csicsörke
Csicsörke

Nevek és kódok

Magyar név
Csicsörke
Tudományos név
Serinus serinus
Angol név
European Serin
EURING-kód
16400
HURING-kód
SERSER

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Pintyfélék
Fringillidae

Testméretek

Testhossz (cm)
11-12
Szárny fesztávolság (cm)
20-23
Hím tömege (g)
11-14
Tojó tömege (g)
11-14

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Eredetileg észak-afrikai, dél-európai elterjedésű madár, de mára az északi területek kivételével Európa nagy részét meghódította. A hazai állomány rövidtávú vonuló, a telet a mediterráneumban tölti, de egyes példányok enyhe teleken nálunk próbálják meg átvészelni a zord hónapokat. A tél végi enyhülés után hamar visszatérnek költőhelyükre. A hímek kora tavasszal elkezdik rendkívül kitartó éneklésüket, Nászidőszakban folyamatosan a tojó közelében maradnak és szárnyuk jellegzetes csapkodásával, valamint hullámzó röptükkel hívják fel magukra a figyelmet. Főként növényi táplálékot fogyaszt, melyben az apró magvak szerepelnek legnagyobb százalékban.

Élőhelye, költése:

Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságban fekvő területeket kedveli, 500 méteres magasság felett már ritkán telepszik meg. Kedveli az ember közelségét. Kertekben, parkokban, útmenti fasorokban találkozhatunk vele a leggyakrabban, a zárt erdőket viszont elkerüli. Évente kétszer-háromszor költ. Apró, kerek fészket a tojó fára építi, melyhez gyökereket, fűszálakat, tollakat és a nyárfa pelyheit használja fel építőanyagként. 4-5 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik, a hím a táplálékot szerzi és a revírt őrzi.


Hím csicsörke


Tojó csicsörke
 

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 142 000 - 200 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt csökkenést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: március-október hónapokban, de át is telelhet


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez: 
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térképek

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Csicsörke. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-serser Letöltés dátuma: 2024-07-01