Bajszos sármány
Bajszos sármány

Nevek és kódok

Magyar név
Bajszos sármány
Tudományos név
Emberiza cia
Angol név
Rock Bunting
EURING-kód
18600
HURING-kód
EMBCIA

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Sármányfélék
Emberizidae

Testméretek

Testhossz (cm)
16-16
Szárny fesztávolság (cm)
21-27
Hím tömege (g)
21-29
Tojó tömege (g)
21-29

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
fokozottan védett
Természetvédelmi érték (Ft)
100 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Hazánkban kevés élőhely felel meg számára költőhelynek, ezért csak kis számban, de rendszeresen fészkel. Vonuló, a telet költőhelyéhez hasonló élőhelyen, de alacsonyabban fekvő területeken tölti. Sok esetben előfordul, hogy egyes csapatai megkísérlik az áttelelést. Apró magvakkal, főként fűfélék magjaival, bogarakkal, csigákkal táplálkozik, de a fiókákat hernyókkal, szöcskékkel és sáskákkal táplálják a szülők.

Élőhelye, költése:

Közép-Európában a közép- és magashegységek fészkelője, a mediterrán térségben és Észak-Afrikában többfelé elterjedt. A zárt erdőket elkerüli. Kőbányák környékén, nyílt, déli kitettségű, száraz, bokros, karsztos területeken számíthatunk költésére. Évente kétszer nevel fel utódokat, de sikertelenség esetén pótköltése is előfordulhat. A fészek általában sziklák mélyedésében, kőtörmelékek között, kövek, vagy növények takarásában helyezkedik el. Anyaga fűszálakból, vékony gyökérdarabokból áll, melyet olykor szőrrel bélel. Mindkét szülő üli a rendszerint 4-5 tojást, ami a sármányoknál ritka. Az etetést is felváltva végzik.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 400 - 700 párra tehető (2008-2012) és stabilnak mondható (2000-2012).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
Az alábbi interaktív térképen a 2014.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Bajszos sármány. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embcia Letöltés dátuma: 2024-07-01