Széncinege
Széncinege

Nevek és kódok

Magyar név
Széncinege
Tudományos név
Parus major
Angol név
Great Tit
EURING-kód
14640
HURING-kód
PARMAJ

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Cinegefélék
Paridae

Testméretek

Testhossz (cm)
14-14
Szárny fesztávolság (cm)
22-26
Hím tömege (g)
16-22
Tojó tömege (g)
14-20

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Európában általánosan elterjedt faj. Az egyik leggyakoribb madarunk. Szinte minden élőhelyen megtelepszik, ahol fészkelésre alkalmas odút, vagy más üreget talál. Fiókáit többnyire hernyókkal és pókokkal eteti, melyet csigahéjjal egészít ki, ami a legfontosabb kálciumforrásuk. Télen magvakkal táplálkozik. A hideg hónapokban gyakori vendég a madáretetőnél. Megtelepedését odúk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük. Territoriális madár, a költőodút fajtársaival, a legnagyobb konkurenciát jelentő kék cinegékkel, és egyéb odúlakó énekesmadarakkal szemben is védelmezi. A hazai állomány állandó, de hidegebb teleken kisebb távolságokra kóborolhat.

Élőhelye, költése:

Városokban, parkokban, kertekben, árterekben, erdőkben, gyümölcsösökben költ. Évente egy vagy két alkalommal fészkel. Természetes vagy mesterséges odúban egyaránt költ, de ezek hiányában máshol is képes megtalálni a költőhelyét. Előfordul, hogy postaládákban, kültéri lámpatestek buráiban, korlátok csövében is nevelhet utódokat. A fészek nagyon hasonló a kék cinege fészkéhez, melyet itt is a tojó épít. A fűszálakra, vékony gyökerekre moha kerül, amit szőrökkel bélel ki. 6-13 tojást rak, melyeken a tojó kotlik.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 1 330 000 - 1 610 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 


Széncinegék óriás cinkegolyón (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinegék napraforgó-etetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege napraforgómagot bont (Videó: Orbán Zoltán).


Csuszkák kéregraktárát fosztogató széncinegék (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege és vörösbegy harkályetetőn (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege napraforgómagot bont (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege itatóban fürdik (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege tollászkodik (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege fészekanyagot gyűjt (Videó: Orbán Zoltán).


Üveg oldalfalú ablakodúban költő széncinege (Videó: Orbán Zoltán).


Üveg hátfalú ablakodúban költő széncinege (Videó: Orbán Zoltán).


Vázában költő széncinege (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege-fióka napfürdőzni tanul (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege-fiókák Yvette ciklon után napoznak (Videó: Orbán Zoltán).


Széncinege talajetetőn zsezsét zsákmányol (Forrás: YouTube).

Kapcsolódó linkek 

2011 év madara – a széncinege >>

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Széncinege. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-parmaj Letöltés dátuma: 2024-11-16