Sárgarigó
Sárgarigó

Nevek és kódok

Magyar név
Sárgarigó
Tudományos név
Oriolus oriolus
Angol név
Eurasian Golden Oriole
EURING-kód
15080
HURING-kód
ORIORI

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Sárgarigófélék
Oriolidae

Testméretek

Testhossz (cm)
24-24
Szárny fesztávolság (cm)
44-47
Hím tömege (g)
56-79
Tojó tömege (g)
56-79

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék

Leírás és életmód 

Szűkebb rokonságának egyetlen Európában is előforduló faja, semmilyen más madárral nem téveszthető össze, hangja is jellegzetes. Hazánkban gyakori fészkelő. Az ember által átalakított élőhelyekhez jól alkalmazkodott, állománya egész Európában stabil. Hurokvonuló: tavasszal nyugatabbi útvonalon érkezik vissza afrikai telelőhelyéről, mint ahol ősszel elvonult. Nagyon rövid ideig tartózkodik hazánkban, csak április-májusban érkezik meg, augusztusban pedig a madarak nagy része el is vonul.

Élőhelye, költése:

Európa jelentős részén és Észak-Afrikában is él, Ázsiában egy másik alfaja fordul elő. Hazánkban ligetes erdőkben költ, de falusi környezetben, tanyák körül, gyümölcsösökben, temetőkben, parkokban és telepített erdőkben is előfordul. Jellegzetes fészkét egy ágvillába építi, növényi szálakkal rögzíti. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a 14-16 napi tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 14-17 napos korukban elhagyják a fészket, a szülők még ezután is sokáig etetik őket. A lombkoronában élő rovarokra vadásznak, a fiatal madarakat is ezzel etetik. Megeszik azokat a szőrös hernyókat is, melyeknek kevés természetes ellensége van. Kiegészítésül lédús gyümölcsöket is fogyaszt.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 190 000 - 240 000 párra tehető (1999-2002) és stabilnak mondható (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: április-szeptember hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez: 
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Gyűrűzéskor kézben tartott madár
Gyűrűzéskor kézben tartott madár

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Sárgarigó. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-oriori Letöltés dátuma: 2024-11-16