Tövisszúró gébics
Tövisszúró gébics

Nevek és kódok

Magyar név
Tövisszúró gébics
Tudományos név
Lanius collurio
Angol név
Red-backed Shrike
EURING-kód
15150
HURING-kód
LANCOL

Rendszertan

Rend
Verébalakúak
Passeriformes
Család
Gébicsfélék
Laniidae

Testméretek

Testhossz (cm)
17-17
Szárny fesztávolság (cm)
24-27
Hím tömege (g)
25-35
Tojó tömege (g)
25-35

Védelmi státusz

Hazai jogi védettség
védett
Természetvédelmi érték (Ft)
25 000
Vörös lista (globális)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (Európa)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Vörös lista (EU)
LC – Nem fenyegetett (Least Concern)
Berni Egyezmény
II. függelék
Madárvédelmi Irányelv
I. függelék

Leírás és életmód 

Jellegzetes és igen dekoratív vártamadár, mely első ránézésre kistermetű ragadozónak tűnik enyhén kampós csőre végett. Zsákmányát gyakran a bokrok töviseire felszúrva raktározza el, innen ered elnevezése is. Termetéhez képest igen erőteljes madár. Főként rovarokkal táplálkozik, de kisebb számban rágcsálókat, madárfiókákat és gyíkokat is fogyaszt. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti.

Élőhelye, költése:

Csaknem egész Európában költ, Ázsiában pedig Szibériáig húzódik elterjedési területe. Hazánkban a zárt erdők kivételével szinte mindenhol megfigyelhető. Kedveli a bokrokkal tarkított tisztásokat, hiszen itt megfelelő mennyiségű táplálékot, valamint les- és fészkelőhelyet is talál. Évente egy alkalommal költ, annak sikertelensége esetén viszont pótköltésbe kezd. A hím fészkelőhelyeket mutat, melyek közül a párja választja ki a számára optimálisat. A fészket a tojó építi egy bokorra, a hím az építőanyag hordásában segédkezik. 5-7 tojást rak, melyeken szinte kizárólag a tojó kotlik. A fiókákat mindkét szülő eteti.


Hím tövisszúró gébics


Tojó tövisszúró gébics


Fiatal tövisszúró gébics

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 56 000 - 65 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt csökkenést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Hazai előfordulási időszak: április-október hónapokban


További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés). 
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)


A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>


A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.


Információk a grafikon helyes értelmezéséhez: 
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>

Madárgyűrűzési adatok 


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.


A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.

Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

Megkerülési térkép(ek)

Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.

Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.

A kézrekerülések körülményei

A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).

Média 

Kapcsolódó linkek 

2015 év madara – a tövisszúró gébics >>

Angol nyelven:

BirdLife fact sheet >> 
a BirdLife International megfelelő oldala

2015 European Red List assessment (PDF) >> 
a BirdLife európai Vörös Listájának megfelelő oldala

The Internet Bird Collection >> 
on-line audiovizuális archívum a világ madarairól

Xeno-canto bird sounds >> 
on-line madárhang adatbázis

Galéria: 

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Magyarország madarai: Tövisszúró gébics. http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-lancol Letöltés dátuma: 2024-07-01